A leggyakoribb és a nehezebben diagnosztizálható betegségekről és a legmodernebb technikáról egyaránt szó esett az előadásokban.

Magyar orvosok is dolgoznak a Parkinson-kór felismerését a jellegzetes tünetek megjelenése előtt lehetővé tévő új módszereken, amelyek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein.

Az Alzheimer-kór diagnosztikában áttörést hozó szűrővizsgálat specifikus labordiagnosztikai vizsgálatból és egy számítógépen végezhető memória vizsgáló teszt-sorozatból áll, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre.

Az innovatív fejlesztés felgyorsítja az akut stroke-betegek sürgős kezelését és támogatja az ellátáshoz való hozzáférés országos javítását.

A glioblasztóma tanulmányozására hoz létre kutatócsoportot Kaszás Attila neurobiológus, a Magyar Kutatási Hálózat Hazahívó programjában.

Az időskori szellemi és fizikai frissesség megőrzését támogató életmódprogramot indít a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központja.

2023 júniusában az Európai Hipertóniatársaság (European Society of Hypertension, ESH) milánói kongresszusán mutatták be az új európai hipertónia-irányelvet, amelynek főszerkesztője Giuseppe Mancia és Reinhold Kreutz professzor volt.

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2023-ban új irányelvet adott ki a cardiomyopathiák diagnosztikájáról és kezeléséről közel száz oldal terjedelemben, melynek a legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

A betegnek elképzelése sincs a betegségéről, ezért betegtovábbképzéseket kellene szervezni – mondta lapunknak dr. Nagy Viktor, az SE Belgyógyászati és Hematológia Klinikájának osztályvezető főorvosa.

Több mint 60 ezer ember szenved itthon IBD-ben, és ez a szám egyre nő, és mind több a betegek között a gyerek is, írja a Telex.